Polgárör történeti áttekintés

A rendszerváltást megelözö és követö idöszak közrend és közbiztonságának kritikájaként ám nem a RENDÖRSÉG ELLENFELEKÉNT alakultak kisebb civil csoportok, önvédelmi szervezetek a településeken. A lakossági önszervezödés kezdödött meg a bünözés emelkedése miatt.
A lazuló állampolgári fegyelem és lakosságot testközelböl fenyegetö büncselekmények számának növekedése, vagy a sértetté válásból adódó tapasztalat késztette a településeket és a lakosságot egyfajta védekezés kialakitására.
Változás állt be az élet minden területén, a szociális védöháló szétoszlott. Sokan lefelé kezdtek csúszni.
Romlott a közbiztonság, a rendörség nem tudta lassítani a folyamatot / a változás ezen szervezetre is hatott /, kialakult tömeges elszegényedés révén az úgynevezett megélhetési bünözés.
A büncselekmények különbözö fajtái ellepték nem csak a városokat de a falvakat, tanyákat, üdülö- és mezögazdasági területeket.

Az önkéntes szervezödéseket kezdetben fenntartással szemlélték. A pártállami rendszerben müködö különbözö szervezetek, fegyveres testületek / munkásörség, önkéntesrendörök/ újra szervezödésének vélték.
Két-három év elteltével azonban bebizonyosodott, a polgárörök távol tartották magukat a pártoktól, pártpolitikától, a nagypolitikától és rendszerfüggetlen szervezetet akartak maradni. A politika is kivárt és figyelte a polgárörök tevékenységét.

1991. tavaszán országosan a bizonytalan becslések szerint már 30 ezer körül mozgott a polgárörök létszáma.
Dr. Kopácsi Sándor nyug. rendörvezérörnagy felhatalmazást kapott a tanácskozás jelenlévö képviselöitöl tárgyalások lefolytatására./ Belügyminisztérium, ORFK- Bünmegelözési Osztály, Legföbb Ügyészség, Polgármesterek/

1991. április 24-én létrejött az ÖNVÉDELMI SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE mely a Fövárosi Bíróságnál bejegyzésre került.

1991. november 30-án az elsö küldött közgyülésen a név
ORSZÁGOS POLGÁRÖRSÉG SZÖVETSÉG -re változott.
Elnöke: Dr. Kopácsi Sándor lett.

Ezt követöen aláírásra kerültek a jelenleg is érvényben lévö és folyamatosan fejlödö, változó együttmüködési megállapodások. / Belügyminisztérium, Rendörség, Önkormányzatok, valamint Posta, késöbb Katasztrófavédelem, Környezetvédelem, VPOP, helyi intézmények, más civil szervezetek stb./

Elkezdödtek a polgárörök igazolvánnyal történö ellátása.
A fejlödés nem állt meg, kialakultak a megyei szövetségek és a budapesti szervezet.
Elindult a képzés, oktatás a feladatok, a polgárörség célkitüzéseinek megfogalmazása.


1997-töl napjainkig a küldöttközgyülések Dr. Turós András-t választották meg elnöknek.
Elkészült a Polgárörség Müködési Szabályzata, megfogalmazódtak a célok, feladatok, a szolgálat ellátásának feladatai és feltételei.

A polgárörmozgalom célja: a büncselekmények megelözése. Széles körü társadalmi összefogásra épül, alapja az állampolgárok pozitív kötödése a szükebb környezetükhöz, tenni akarás a helyi környezet feltételeire kedvezötlenül ható jelenségek távoltartása, megszüntetése vagy visszaszorítása érdekében. A polgárör mozgalmat az önkéntesség, a törvényesség, az emberi jogok messzemenö tiszteletben tartása, az ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység, a bizalomra épülö felelösség vállalás és politikasemlegesség jellemzi.

A mozgalom fö iránya: a bünözés elleni fellépés, a bünmegelözés, ezen belül különösen a vagyonvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása valamint a közlekedés biztonsága társadalmi feladatainak megvalósításában való közremüködés.

2003-ban a POLGÁRÖR KÉZIKÖNYV megfogalmazta a további fejlödés irányát és céljait, alapul véve az ORSZÁGOS BÜNMEGELÖZÉSI PROGRAM és a TÁRSADALMI BÜNMEGELÖZÉS NEMZETI STRATÉGIÁJA által meghatározott elvek alapján.


2006-ban a 15 éves fennállását ünneplö OPSZ tagjai 1834 egyesületben 74407 fövel dolgoznak a bünmegelözésben, civilként , párt-és politikasemlegesen ellenszolgáltatás nélkül. A képzés folyamatos, ma már fokozott jogi védelem illeti meg a polgárört, és törvény szabályozza tevékenységét.

GYÖNGYÖS és TÉRSÉGE POLGÁRÖR EGYESÜLETEI

A megyei vezetés hullámzó irányítási tevékenysége ellenére a területen müködö egyesületek önállóan dolgoztak, ám az összesített munka nem került rendszeresen feldolgozásra és továbbításra. Így országosan a megye az utolsók között volt.

Az OPSZ felismerve a hiányosságokat új vezetés választására tett indítványt / 2000./
A megyei vezetés gyöngyösi területének alelnöke Rácz Szabó János megkeresett és kérte segítségemet a területi munkában. Még ez évben tisztújító közgyülést hívott össze ahol:

Elnök: Rácz Szabó János
Titkár: Farkas Ágoston
Gyöngyös terület alelnöke: Dénes Ferencné személyében került megválasztásra.

Sajnos alig telt el egy év új problémával került szembe a megyei vezetés. Az elnököt a gyöngyösoroszi egyesület kizárta a polgárörség soraiból. A megye ügyvezetö elnökséggel és az OPSZ bevonásával mu^ködött tovább. A rendörségi vizsgálatot indított a gazdálkodás területén. A tények ismeretében újra vezetöség választásra került sor.

2001.-ben az Elnök.. Farkas Ágoston
Titkár : Pádár István személyében .
Gyöngyös terület alelnöke továbbra is Dénes Ferencné maradt.


Az újonnan megválasztott vezetés eröteljes munkába kezdett, elsödlegesen a szervezettség, a kapcsolattartás, az irányítás, az összefogás, és a terület információval való ellátásának fejlesztésére.

2005-ben az újraválasztás alkalmával a megyei vezetésben a titkár lemondása miatt került sor változásra / az új titkár. Hágen István lett/ a vezetés többi tagja bizalmat kapott további 4 éves irányításra.


A gyöngyösi kapitányság területén 1990-1995 között 4
1996-2000 között 7
2001-2005 között 11
egyesület alakult és került bejegyzésre a cégbíróságnál.

Ma már 24 települést figyelembe véve 22 helyen 703 fövel végezzük feladatunkat.

Munkánk elismerése, hogy polgárörként is
8 polgármester
4 alpolgármester
31 képviselö segíti munkánkat a helyi feladatok megoldásában.

Az önkormányzatok az egyik kiemelkedö együttmüködö partnereink, segítik anyagilag az egyesületek müködését és adnak erkölcsi támogatást./ jutalmazások/
Segítik a technikai eszközök beszerzését, üzemeltetését /autók fenntartása, irodák kialakítása, információs eszközök alkalmazása, stb. /.

Szakmai segítség és folyamatos együttmüködés van a rendöri vezetéssel, és föleg a helyi körzeti megbízottakkal.
A helyi közrend – és közbiztonsági feladok megoldása közös cél a települések lakóinak érdekében. A helyi körzeti megbízottak közül 12 fö polgárör is.

2005-ben 38924 óra szolgálatot adtak a polgárörök, melyböl 11203 óra közösen a rendörséggel.

Jelentösek a járörözések, a helyi rendezvények biztosításai, a közös akciók. A területet érintö kerékpár és más sportrendezvények útvonalbiztosításában való részvétel.
Számos alkalommal vesznek részt körözött vagy eltünt személy keresésében, adnak információt a rendörség képviselöinek a bünmegelözés érdekében.

Az egyesületek eleget tesznek az OPSZ – HMPSZ által megfogalmazott célkitüzések megvalósításában, annak helyi szintre történö lebontásában és megvalósításában.

A polgárörök felelösséggel, önként, ellenszolgáltatás nélkül a fokozott jogi védelem mellett a polgárörtörvényben meghatározottak figyelembevételével végzik munkájukat. Mindenkor civilként, a párt- és politikamentesség megörzése mellett.

A munkánk elismeréseként 2005-ben a HMPSZ elnyerte a Heves Megyéért kitüntetést, Az egyesületek és polgárörök munkájának rangját az OPSZ-HMPSZ-Rendörség és Önkormányzatok részéröl átadásra kerülö kitüntetések és jutalmazások tovább emelik.

Az információk és tájékoztatások gyors továbbítása érdekében kihasználjuk az internet adta elektronikus levelezési lehetöséget, mely költségtakarékos, gyors és hatékony.
A weblapunk 2005. novemberétöl került kialakításra melyet jelenleg is formálunk az igényeknek, elvárásoknak és aktualitásoknak megfelelöen. Ugyanakkor igyekszünk feltölteni minél hasznosabb és naprakészebb tartalommal a weblap szerkesztöjével együtt.
Az egyesületek egyéni tevékenysége, megalakulásuk története az egyesületeknél külön lebontva található meg.



Az ismertetöt összeállította: Dénes Ferencné